maradj, önmagad lehess. Mihez ragaszkodj és mihez nem.

„Nem születünk sem remetének, sem kolostorlakónak. Pánikbetegnek és depressziósnak sem, szorongó embernek sem, hiszen ezek a menekülések ugyanúgy bezárnak, mintha kolostorban, vagy az erdő közepén élnél egyedül.

Igen, a világ zajos, sok hatás ér, negatív és pozitív egyaránt. Igen, az élet veszélyes üzem, mert ahogyan gyönyörűséget hozhat a következő pillanat, úgy hozhat nagy fájdalmat is."

A teljes szöveget itt olvashatod:

Nem születünk sem remetének, sem kolostorlakónak. ...
Nem születünk sem remetének, sem kolostorlakónak. Pánikbetegnek és depressziósnak sem, szorongó embernek sem, hiszen ezek a menekülések ugyanúgy bezárnak, mintha kolostorban, vagy az erdő közepén élnél egyedül.Igen, a világ zajos, sok hatás ér, negatív és pozitív egyaránt. Igen, az élet veszélyes üzem, mert ahogyan gyönyörűséget hozhat a következő pillanat, úgy hozhat nagy fájdalmat is.Könnyű lenne mindig fenn, a csúcsokon lenned, könnyű lenne, ha mindig mindenki mindenhol elfogadna. Könnyű lenne, ha a lelkedben sosem dúlna háború. Könnyű lenne, ha minden álmod valóra válna. Könnyű lenne és roppant unalmas! Könnyű lenne, de sosem tudnád meg, ki is vagy valójában! Sosem tudnád meg, miért is érkeztél, mit szeretnél megtapasztalni itt a földi létben, s ehhez mi a valódi erőd.Ez csak emberek között lehetséges. Közöttük pedig nagy a ricsaj, nagy a felfordulás.Emberek között nem könnyű megtartani az egyéniségedet, előbb-utóbb személyiséget faragnak belőled, ha nem vigyázol. Ez a világ szereti az egyengondolkodást, egyenviselkedést, egyencselekvést. Legyen minden egyforma! Akkor senkit, soha nem érhet meglepetés! Ez a világ szereti, ha arctalan vagy. Szereti, ha belesimulsz. Szereti, ha nem lógsz ki a sorból.Figyeld meg, hány helyen hordanak egyenruhát, hány munkahelyen írják elő a kötelező öltözködést. Az első lépés, hogy arctalanná tegyenek. Simulj bele a tömegbe: ez a cél. Csakhogy, te nem a tömeg részeként születtél, soha nem is leszel az, próbálkozhatsz, de előbb-utóbb belehülyülsz, belebolondulsz. Csak nézd meg, az egész világ abnormális, ma is olyan sablonok szerint él, ami már sokszor kudarcot vallott, s ugyanarra a problémára ugyanazt a rossz választ adja. Csak nézd meg, hogy semmit nem változott sem a vallás, sem a politika, sem a különböző közösségek, ugyanabban az ördögi körben mozognak. Ez a nagy átlag. Itt csak elpusztulni lehet.S ebben a közegben terjed, itt nyugaton egy virág, amit ezoteriának hívnak. Az ezoteria mások elől elrejtett, belső világot jelent. Ezért támadja a vallás, mert itt nincs szükség papokra, azokra a papokra, akik ugyanolyan emberek, mint te meg én, nincs szükség politikusokra sem, akik helyetted a saját hatalmukkal törődnek. Nincs szükség semmi másra, csak önmagadra. Tudom, ezen a területen is gombamód szaporodnak a kóklerek, a hamisak. Tudom, itt is rengeteg félrevezetés történik.Elmehetsz jóshoz, asztrológushoz, választhatsz itt is sok-sok igaz és hamis dolog között. Az igazi kérdéseidre csak önmagadban fogod megtalálni a választ. Ez az ezoteria lényege: megismerni a belső, mások elől rejtett belső valóságodat. Azt adnod, aki vagy. Ahogyan a rózsák között sincs két egyforma, ahogyan a természetben minden önmaga a maga egyediségével, úgy lehetsz te is önmagad és egyedi. Hiszen része vagy a teremtett világnak, s ebben a világban csak az ember az, aki lassan elkorcsosul, bábbá válik.Sosem azok az emberek hoztak csodát, akik belesimultak az arctalan tömegbe. Tudós, művész, felfedező, mester senki sem lehetett arctalanul. Az a szomorú – ma még – hogy minden embert, aki valaha is előbbre vitte a világot, szebbé és jobbá tette, különcnek tartották. Csodabogárnak. Pedig ez a különcség csak különbség volt-máshoz érett, más dallamot hozott. Csodát pedig csak a belső csoda felfedezésével és megélésével tehetsz. Hiszen itt mindenki tudós, művész, mester, csodabogár lehetne, gyönyörű, gazdag és tarka, pompázó és illatos világgá válhatna ez a föld. Az lehetne, amilyen létezése óta. De mi jól belepancsoltunk. S hogy mit tettünk itt kollektíve, arra nem lehetünk éppen büszkék.Az egész világot nem tudod megváltoztatni, csak a saját világodat. S ha felvállalod a saját világod, az tovagyűrűzik, előbb csak a szűk környezetedre. Ha te őszinte, nyílt vagy, előbb-utóbb a környezeted is az lesz, mert képtelenség egy őszinte és nyílt embert folyamatosan félrevezetni. Nem megy. Nem tudnak a szemedbe nézni. Lassan-lassan ő is őszinte és nyílt lesz. S akik az ő környezetében élnek, azok is változnak. Így gyűrűzik tova, amit elkezdtél. Ezzel a kollektív tudatalattit változtatod, s ezzel együtt változik a világ.Nehéz az emberek között. Ahhoz, hogy önmagad megtaláld, s az maradj, akit megtaláltál, csak azt a kérdést kell feltenned magadnak: hogyan érzem jól magam? Miben érzem jól magam? Mi tesz boldoggá? Mit teszek szívesen, mi gazdagít?Hiszen ha te boldog vagy, ha lélekben gazdag vagy, ha igazi kincsed adod a világnak, akkor nem voltál itt hiába. Akkor érdemes volt itt lenned, mert valami újat, valami frisset adtál önmagadnak, és ezáltal másoknak.
Zsóka



Örömet, meglepetést szerezni jó. Jó, ha gondolnak ránk. Ezzel mások is így vannak. Szerezz apró örömöket ismerőseidnek, barátaidnak. Érezzék, hogy fontosak számodra, törőd velük. Ehhez kíván Neked segítséget nyújtani a tegnap elkészült új menűpont, mely remélem, kellemes meglepetés számodra!

Legyen örömökkel teli, boldog napod!