2008. augusztus 25., hétfő

OKOSKODÁSOK-SZÉP GONDOLATOK

Az életedet te írod.
Az életed célja az, amit annak hiszel.
Küldetésedet te magad szabod ki saját magadnak. Életed, pedig az lesz, amivé teszed, és soha senkinek nem lesz joga ítélkezni feletted. A saját tábládhoz tartozó palavessző a te kezedben van. Ha a múltban csupa ostobasággal írtad tele a táblát, töröld le szépen. Törölj ki minden emléket, amely nem szolgálja jelenlegi életed. Légy hálás, azért, hogy idáig eljutottál, és kezdd újra! Immáron itt a tiszta tábla az újrakezdés előtt. Kezdd hát újra! Itt és Most! Találd meg az örömödet az életben, és légy boldog. Isten arra teremtett, hogy megéld a lét örömét. Csak olyan dolgokat csinálj, amelyek örömmel töltenek el. Csináld azt, amit szeretsz. Ez a legegyszerűbb módja annak, hogy átéld az öröm érzését. Tedd fel magadban a kérdést: "Miben lelem örömömet?" Ha megtalálod a választ, és átadod magad annak a bizonyos tevékenységnek, a vonzás törvénye lavinaként zúdítja majd rád az örömteli embereket, körülményeket, és eseményeket, és mindezt azért, mert magad is az öröm frekvenciáján rezegsz. A belső vidámság valójában a siker fűtőanyaga. Minden, ami örömmel tölt el, újabb jó dolgokat vonz majd az életedbe.Bármerre is indulj, jól döntesz. Ez a választás szabadsága. A te táncodat senki más nem táncolhatja, a te dalodat senki más nem énekelheti, a te történetedet senki más nem írhatja meg. A Föld neked forog. Az óceánok neked áradnak, és apadnak. A madarak neked énekelnek. Minden gyönyörűség, amit látsz, minden csoda, amit tapasztalsz, érted, neked van. Nézz körül! Ebből az egészből semmi sem létezne, ha te nem lennél. Ne feledd, életed tábláját Te írod tele, méghozzál azzal, amivel akarod. Egyetlen dolog van: Jól érezni magad-most!





Az apák teremtése

Amikor a jó Isten az apákat teremtette, először egy rendkívüli magas alakot teremtett. Az egyik angyalnak azonban nem igazán nyerte el a tetszését a kész mű.

- Miféle apa ez? Ha a gyerekek alacsonyak, miért ilyen égimeszelők az apák? Mindig hétrét kell majd görnyednie, ha üveggolyózni akar csemetéjével, ha ágyba akarja dugni, vagy ha egy puszit akar nyomni a feje búbjára.

A jó Isten elmosolyodott.

- Ez igaz, de ha alacsonyra tervezem, hogy néznek fel rá a gyerekek?

A jó Isten hatalmas, inas kezeket formált az apáknak. Az angyal szomorúan rázta a fejét.

- Ez nem lesz így jó! A nagy kezek esetlenek. Nem boldogulnak a pelenkázással, az apró gombokkal, a lófarokhoz való hajgumival és a baseballütőkből származó szálkákat sem tudják kivenni a pici tenyerekből.

A jó Isten ismét elmosolyodott.

- Igazad van, de ahhoz, hogy az ember vigyázni tudjon egy aprócska zsebéből előkerülő számtalan kincsre nagy kéz szükségeltetik.Ahhoz viszont elég kicsire tervezem, hogy az ujjak átfoghassák egy gyermek arcocskáját.

A jó Isten ezután hosszú, izmos lábakat és széles vállakat teremtett. Az angyal a szívéhez kapott, és döbbenten így szólt:

- Tudom, hogy közeleg a hétvége, és fáradt vagy? de mondd tudsz-e róla, hogy ennek az apának nincs öle? Ha az ölébe akarja ültetni a gyermekét, a szegény kölyök két comb között a földre huppan.

A jó Isten újra csak mosolygott.

- Az anyja fogja ölbe venni az apróságokat. Az apának erős vállra van szüksége, hogy boldoguljon a porontyokkal megpakolt szánkóval, egyensúlyban tudja tartani a biciklit, és a bábszínházból hazafelé menet egész úton karjaiba vigye alvó gyermekét.

A jó Isten éppen a világ legnagyobb lábfejét próbálta megformázni, amikor ismét megjelent az angyal, és szinte ráförmedt:
- Ez aztán a kontár munka! Komolyan hiszed, hogy ezek a csónaklábak képesek lesznek talpra ugrani hajnalok hajnalán, ha a csecsemő felsír?

Vagy végigsétálni a születésnapi zsúrra felállított iciri-piciri asztalkák között anélkül, hogy eltaposnának legalább három vendéget?

A jó Isten ismét csak mosolygott.

- Meglátod, hogy milyen remekül tudja majd használni őket! Segíthet a gyerekeknek, ha az Üveghegyen túlra akar majd ellovagolni, és elriszthat vele egy felbukkanó egeret.

A jó Isten egész éjjel dolgozott, s végül kevés szavú, határozott hangot, valamint mindent látó, de nyugodt és türelmes tekintetet alkotott. Végül, mintegy ráadásként könnyeket is adott az apának. Amikor elkészült az angyalhoz fordult és így szólt:

- Remélem elégedett vagy a végeredménnyel, és belátod, hogy egy apa legalább annyira szeretheti a csemetét, mint egy anya!

Az angyal szó nélkül bólintott

A KIS HERCEG
ÍRÓJA__:HÁT ŐT SZÉGYEN NEM ISMERNI

....részlet......
(a kedvencem)


Aminkor este már,
mikor az izzó nap leszáll s a csillag csillog csak nekem....
Elgondolom az életem.
Ami elmúlt és ami lesz még, mit rég megúntam s amit szeretnék,
messziről nézem és nyugodtan, ami után egykor futottam.
Mire az izzó arc lehűl, a szív is békés lesz belül.
Öröm, kétség oly messzi cseng és jól esik az esti csend.
Jó így mégegyszer szemlehúnyva mindent végiggondolni újra, a lélek könnyű, mint a pára s csend van.
Elalszunk nemsokára.
Szép estét, csodás álmokat kívánok! :) - Jó napot! - mondta a róka.
- Jó napot! - felelte udvariasan a kis herceg. Megfordult, de nem látott senkit.
- Itt vagyok az almafa alatt - mondta a hang.
- Ki vagy? - kérdezte a kis herceg. - Csinosnak csinos vagy...
- Én vagyok a róka - mondta a róka.
- Gyere, játsszál velem - javasolta a kis herceg. - Olyan szomorú vagyok...
- Nem játszhatom veled - mondta a róka. - Nem vagyok megszelídítve.
- Ó, bocsánat! - mondta a kis herceg. Némi tűnődés után azonban hozzátette: - Mit jelent az, hogy "megszelídíteni"?
- Te nem vagy idevalósi - mondta a róka. - Mit keresel?
- Az embereket keresem - mondta a kis herceg. - Mit jelent az, hogy "megszelídíteni"?
- Az embereknek - mondta a róka - puskájuk van, és vadásznak. Mondhatom, nagyon kellemetlen! Azonfölül tyúkot is tenyésztenek. Ez minden érdekességük. Tyúkokat keresel?
- Nem - mondta a kis herceg. - Barátokat keresek. Mit jelent az, hogy "megszelídíteni"?
- Olyasmi, amit nagyon is elfelejtettek - mondta a róka. - Azt jelenti: kapcsolatokat teremteni.
- Kapcsolatokat teremteni?
- Úgy bizony - mondta a róka. - Te pillanatnyilag nem vagy számomra más, mint egy ugyanolyan kisfiú, mint a többi száz- meg százezer. És szükségem sincs rád. Ahogyan neked sincs énrám. Számodra én is csak ugyanolyan róka vagyok, mint a többi száz- meg százezer. De ha megszelídítesz, szükségünk lesz egymásra. Egyetlen leszel számomra a világon. És én is egyetlen leszek a te számodra...
- Kezdem érteni - mondta a kis herceg. - Van egy virág... az, azt hiszem, megszelídített engem...
- Lehet - mondta a róka. - Annyi minden megesik a Földön...
- Ó, ez nem a Földön volt - mondta a kis herceg.
A róka egyszeriben csupa kíváncsiság lett.
- Egy másik bolygón?
- Igen.
- Vannak azon a bolygón vadászok?
- Nincsenek.
- Lám, ez érdekes. Hát tyúkok?
- Nincsenek.
- Semmi sem tökéletes - sóhajtott a róka. De aztán visszatért a gondolatára: - Nekem bizony egyhangú az életem. Én tyúkokra vadászom, az emberek meg énrám vadásznak. Egyik tyúk olyan, mint a másik; és egyik ember is olyan, mint a másik. Így aztán meglehetősen unatkozom. De ha megszelídítesz, megfényesednék tőle az életem. Lépések neszét hallanám, amely az összes többi lépés neszétől különböznék. A többi lépés arra késztet, hogy a föld alá bújjak. A tiéd, mint valami muzsika, előcsalna a lyukamból. Aztán nézd csak! Látod ott azt a búzatáblát? Én nem eszem kenyeret. Nincs a búzára semmi szükségem. Nekem egy búzatábláról nem jut eszembe semmi. Tudod, milyen szomorú ez? De neked olyan szép aranyhajad van. Ha megszelídítesz, milyen nagyszerű lenne! Akkor az aranyos búzáról rád gondolhatnék. És hogy szeretném a búzában a szél susogását...
A róka elhallgatott, és sokáig nézte a kis herceget.
- Légy szíves, szelídíts meg! - mondta.
- Kész örömest - mondta a kis herceg -, de nem nagyon érek rá. Barátokat kell találnom, és annyi mindent meg kell ismernem!
- Az ember csak azt ismeri meg igazán, amit megszelídít - mondta a róka. - Az emberek nem érnek rá, hogy bármit is megismerjenek. Csupa kész holmit vásárolnak a kereskedőknél. De mivel barátkereskedők nem léteznek, az embereknek nincsenek is barátaik. Ha azt akarod, hogy barátod legyen, szelídíts meg engem.
- Jó, jó, de hogyan? - kérdezte a kis herceg.
- Sok-sok türelem kell hozzá - felelte a róka. - Először leülsz szép, tisztes távolba tőlem, úgy, ott a fűben. Én majd a szemem sarkából nézlek, te pedig nem szólsz semmit. A beszéd csak félreértések forrása. De minden áldott nap egy kicsit közelebb ülhetsz
Másnap visszajött a kis herceg.
- Jobb lett volna, ha ugyanabban az időben jössz - mondta a róka. - Ha például délután négykor érkezel majd, én már háromkor elkezdek örülni. Minél előrébb halad az idő, annál boldogabb leszek. Négykor már tele leszek izgalommal és aggodalommal; fölfedezem, milyen drága kincs a boldogság. De ha csak úgy, akármikor jössz, sosem fogom tudni, hány órára öltöztessem díszbe a szívemet... Szükség van bizonyos szertartásokra is.
- Mi az, hogy szertartás? - kérdezte a kis herceg.
- Az is olyasvalami, amit alaposan elfelejtettek - mondta a róka. - Attól lesz az egyik nap más, mint a másik, az egyik óra különböző a másiktól. Az én vadászaimnak is megvan például a maguk szertartása. Eszerint minden csütörtökön elmennek táncolni a falubeli lányokkal. Ezért aztán a csütörtök csodálatos nap! Olyankor egészen a szőlőig elsétálok. Ha a vadászok csak úgy akármikor táncolnának, minden nap egyforma lenne, és nekem egyáltalán nem lenne vakációm.
Így aztán a kis herceg megszelídítette a rókát. S amikor közeledett a búcsú órája:
- Ó! - mondta a róka. - Sírnom kell majd.
- Te vagy a hibás - mondta a kis herceg. - Én igazán nem akartam neked semmi rosszat. Te erősködtél, hogy szelídítselek meg.
- Igaz, igaz - mondta a róka.
- Mégis sírni fogsz! - mondta a kis herceg.
- Igaz, igaz - mondta a róka.
- Akkor semmit sem nyertél az egésszel.
- De nyertem - mondta a róka. - A búza színe miatt. - Majd hozzáfűzte: - Nézd meg újra a rózsákat. Meg fogod érteni, hogy a tiéd az egyetlen a világon. Aztán gyere vissza elbúcsúzni, s akkor majd ajándékul elárulok neked egy titkot.
A kis herceg elment, hogy újra megnézze a rózsákat.
- Egyáltalán nem vagytok hasonlók a rózsámhoz - mondta nekik. - Ti még nem vagytok semmi. Nem szelídített meg benneteket senki, és ti sem szelídítettetek meg senkit. Olyanok vagytok, mint a rókám volt. ugyanolyan közönséges róka volt, mint a többi száz- meg százezer. De én a barátommá tettem, és most már egyetlen az egész világon.
A rózsák csak feszengtek, ő pedig folytatta:
- Szépek vagytok, de üresek. Nem lehet meghalni értetek. Persze egy akármilyen járókelő az én rózsámra is azt mondhatná, hogy ugyanolyan, mint ti. Holott az az igazság, hogy ő egymaga többet ér, mint ti valamennyien, mert ő az, akit öntözgettem. Mert ő az, akire burát tettem. Mert ő az, akit szélfogó mögött óvtam. Mert róla öldöstem le a hernyókat (kivéve azt a kettőt-hármat, a lepkék miatt). Mert őt hallottam panaszkodni meg dicsekedni, sőt néha hallgatni is. Mert ő az én rózsám.
Azzal visszament a rókához.
- Isten veled - mondta.
- Isten veled - mondta a róka. - Tessék, itt a titkom. Nagyon egyszerű: jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan.
- Ami igazán lényeges, az a szemnek láthatatlan - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
- Az idő, amit a rózsádra vesztegettél: az teszi olyan fontossá a rózsádat.
- Az idő, amit a rózsámra vesztegettem... - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.
- Az emberek elfelejtették ezt az igazságot - mondta a róka. - Neked azonban nem szabad elfelejtened. Te egyszer s mindenkorra felelős lettél azért, amit megszelídítettél. Felelős vagy a rózsádért...
- Felelős vagyok a rózsámért - ismételte a kis herceg, hogy jól az emlékezetébe vésse.




A csodákról

Én nem születtem varázslónak, csodát tenni nem tudok..." - mondhatnád te is, talán így gondolod. Csodát tenni nem tudsz, vagy olykor talán mégis, mikor arcod mosolyt szül, szemed belső tüzet tükröz, s szavaidat a szíved súgja neked.
Mert mi a csoda?
Amikor együtt nézel a napfénnyel a fákra; amikor a szél megborzolja a hajad, s a szabadság illatát érzed, szinte szárnyalsz, s a gondolatod bárhová elér;
gy csapat diák azt a feladatot kapta, hogy készítsenek egy listát arról, mit tekintenek most a világ hét csodájának. Valószínűleg némi eltéréssel, de a következők kapták a legtöbb szavazatot:
1. az egyiptomi nagy piramisok
2. a Taj Mahal
3. a Grand Canyon
4. a Panama-csatorna
5. az Empire State Building
6. a Szent Péter székesegyház
7. a kínai nagy fal
Amikor a tanár összeszedte a szavazatokat, észrevette, hogy egy diák még nem végzett a listájával.
Így megkérdezte a lányt, hogy talán problémája van a lista elkészítésével. A lány azt felelte:
- Igen, egy kicsit. Nem teljesen tudom eldönteni, mert olyan sok van.
A tanár azt mondta:
- Oké, oszd meg velünk, amid már van, talán tudunk segíteni befejezni.
A
lány hezitált, de aztán felolvasta.
- Szerintem, a világ hét csodája a következő:
1. Látni....
2. hallani....
3. tapintani.....
4. ízlelni.....
5. érezni......
6. nevetni....
7. és szeretni.....
Olyan csend lett a teremben, , hogy még a légy zümmögését is meglehetett volna hallani.
Az egyszerű és hétköznapi , általános dolgok elkerülik a figyelmünket, és amit természetesnek tartunk, azok valóban csodálatosak !
Egy szelíd figyelmeztetés:
A legértékesebb dolgokat az életben , nem lehet kézzel felépíteni, vagy megvásárolni ...!

A csodáról




(Az öreg a hegyek mögött élt, senki sem látta a házát.
Az út porába hosszú évek óta naponta vetette a lábát.
Látták itt is, ott is, mindenhol, hol folyt a könny,
És arra is, amerre már gyilkos fagy lett a közöny.
Mesélték: járt arra is, hol akkora a szükség,
hogy a reményt eltakarta mára fekete reménytelenség.
Nem tett ő sokat, csak hallgatták szavát.
Hirdette bármerre járt is: Ember lásd meg magadban, S körülötted a csodát!
Amit adott, nem túl sok, tüzelőnek tán kevés.
Annyi a didergő léleknek, mint a meleg ölelés.
Bármily szél feszüljön is neki, talpra áll, mert erőre kap.
S ha megoldást rögtön nem is talál, a bizakodás reá vértet ad.
Híre ment az öregnek, szóbeszéd tárgya lett.
A kétkedők sokasága már a nevére is nevetett.
"-Még hogy csoda?! Vén bolond! Hord el innen magad!
Ez itt nem cirkuszi porond, hogy nevettesd a tisztes polgárokat!"
A gondolattalanok, kik félve kapaszkodnak
A könyvekbe szedett, készen kapott gondolatokba,
riadtan fogták közre,s méltatlankodtak vacogva:
"-Otromba játék, míly gyalázat! Nagy elméink ezt másként mondták!
Nincs benned Szent alázat? Szavaid a hitelt rontják!"
S meghallá az úr az égben, s tágra nyitá bölcs szemét:
"- Érdekes! Ezt meglesem! Egy beszélgetésnek veszem szerét."
Egy napon, mikor hősünk épp magában ballagott,
egy arra járó szerzetesben kísérőtársat kapott.
Szó szót követve haladtak együtt lépkedve,
s a beszélgetés fonalát a szerzetes úgy terelte,
kis idő múltán diskurálva szóba hozta a csodát.
"- Úgy? Te hirdeted, hogy mindaz a vak, ki lelkében legbelül boldogtalan marad.
Hiszed, hogy az ég, mely titokban tartja magát,
minden földi halandónak mutatja a csodát?
Az élet nehéz, s minden lépés, mely magasabbra emel,
a lélekben hasadt seb, és könny áztatta halotti lepel.
A régi bölcsek mindegyike, ki a témában hallatta magát,
leírta már ezer szóban: Csak az mutathat igazi csodát,
kihez a Mindenható személyesen intézte szavát.
Látod, lépkedünk itt, a talaj szilárd a lábunk alatt.
Csoda volt az, mikor a szent, a víz felszínén ugyanígy haladt."
"- Ó, hatalmas látvány az, én nem tagadom,
Bizonyítékként én mégis a kétkedőknek hagyom.
Nekem ilyen erővel szívemet az érinti meg,
mikor bátran lépkedni kezd egy nemrég született gyerek."
A szerzetes csendben, mosolyogva lehajtá fejét,
majd oldalra lendítve egy sziklára tette a kezét.
"- Barátom! Akkor vajon elállna-e szavad,
Ha-e sziklából a kezem egy csodával vizet fakaszt?"
"- Az én öreg szívemnek nem kell ekkora kegy.
Víz, hogy hol fakad, nekem már egyre megy.
De egy hasonló csodát mutat az emlékezet,
mikor egy addig rideg lélek bűnét megbánva, igazán könnyezett."
Egy tópartra érkezvén a szerzetes egy fatörzsre ült,
s melegen nézte társát, mikor egy újabb kérdésre sor került:
"- Nézd a vizet! Míly hatalmas kékség! S ha bárki vérré változtatná e kékséget magát,
volna-e merszed replikázni azt a hatalmas csodát??!!"
"-Mi haszna volna, egy tónyi vér egy szomjazónak vajh mit ér?
Minek ennyi, hisz abból egy cseppben
benne van minden titok, mi csak lakozik egy teljes emberben."
A szerzetes már türelmetlen.. Felemelé szavát:
"-És mit mondanál akkor, ha feltámasztanám, kit már megcsókolt a Halált??"
"-Az élet rendje az. Születünk, s meghalunk.
Mindkét végén a létnek magunk maradunk.
Nemesebb tettet láttam én egy nagy beteg léleknél.
Nincs nagyobb harcos e Földön a haldokló gyereknél.
Mikor ette testét a kór, a kínban sem hallottam szavát.
Szíve erős lélekkel várta a halált."
Ekkor mélyen letérdelve, fejét lehajtva hirtelen ő is kérdezett:
"- Miért faggatsz, Uram, hisz nincs semmi sem, mit a világ előtted rejteget?"
A csuklyás felemelte fejét, Fürkészve az öregre nézett:
"- Miből gondolod ember, hogy a Teremtő faggat téged?"
"- Onnan Uram , bocsáss meg! , hogy pár órával ezelőtt,
láttalak meghajolni egy nyíló virág előtt."
A szerzetes szeme ragyogott, s lassan ültéből felállt,
s leemelte válláról az őt takaró csuhát.
Felemelte a térdelőt, fejére tette a kezét,
s miközben szólt, a tájon körbefuttatta szemét.
"- Igaz ember vagy, s hatalmas a szíved.
Ezentúl minden tettednél az áldás legyen veled!
És minden lélekkel, ki úgy él egy egész életet,
hogy nem hagyja el soha az igaz, érző szívet.
S ha nem hullajt könnyet, s ha nem sajnálja magát,
hanem keresi mindenben az isteni csodát!"
Ne légy annyira elfolalt, hogy ne vedd észre ezt!)

NA KINEK VAN BÁTORSÁGA,HOGY NE KÜLDJE TOVÁBB????

Ez kétségtelenül a legjobb továbbküldős levél, amit eddig kaptam.
Remélem neked is működni fog, meg nekem is!
6
perced van
Van valami igazán szép tanítás ezekben
a szavakban akkor is, ha nem vagy babonás. Az Anthony Robbins szervezet küldte
ezt Neked. Tízszer is körbejárta már a világot, mielőtt ez a magyar fordítás
megszületett, kiegészülve Og Mandino, Deepak Chopra, Dr. Wayne Dyer, Steve Scot
(Salamon fordításával) és több oly méltó emberek tanításaival akik az emberiseg
javát szolgálni készek.

Ne tartsd meg ezt
az üzenetet 6 percen belül tovább kell
ezt küldened, vagy kellemetlen meglepetés ér. Igaz ez akkor is, ha nem
vagy babonás, vagy általában nincs vagy kevés a hited.


Egy
Adj többet, mint amennyit elvárnak
tőled, és ezt örömmel tedd.
Kettő

Akármihez fogsz, szenvedéllyel csináld végig.

Három
Harapd el szavaid, ha
kritizálni akarsz, de a dicséreteket a tetőről is kiáltsd.

Négy
Mikor azt mondod
â01CSzeretlekâ01D, érezd komolyan.
Öt

Mikor bocsánatot kérsz, nézz az illető szemébe.

Hat
Bízzál az emberekben, de
láss keresztül a hímezett hazugságokon.

Hét
Te egyedüli lélek vagy, aki valamiben a
legjobb a világon, ezért bízzál magadban és találd meg azt a valamit, ami
lekötelezve az emberiség javát szolgálja.

Nyolc
Sose nevesd ki senki álmait. Akinek
nincs álma, annak nincs is sok mindene. Ha te az emberekben magadat is
megismered, az a te lelki biztonságodat fejleszti.

Kilenc
Szeress mélyen és szenvedélyesen.
Akkor is, ha fájdalmas lehet a szakítás, ez az egyetlen módja annak, hogy
teljessé tedd az életed.
Tíz

Nézeteltérésben küzdj becsületesen - gúnyolódás nélkül.

Tizenegy
Ne ítélj el senkit a
rokonain keresztül vagy az első benyomásból.

Tizenkettő
Tanulj mások hibájából.

Tizenhárom
Ha valaki kérdez
tőled valamit, amire nem akarsz válaszolni, mosolyogva kérdezz vissza:

miért akarod ezt tudni?

Tizenégy
Jusson eszedbe, hogy nagy szerelem
és nagy siker nagy rizikóval jár.

Tizenöt
Az igazságot és a kegyelmedet soha
ne hagyd el, akaszd e kettőt nyakadba, hogy mindig és mindenhol a szíved
közelében legyen.
Tizenhat

Ha vesztettél, ne veszítsd el a tanuláságot is.

Tizenhét
Jusson eszedbe a TTF. Tisztelet
magad iránt, Tisztelet mások iránt, és Felelőség a saját tettedért.

Tizennyolc
Ne hagyd, hogy egy
kis nézeteltérés tönkretegyen egy nagy barátságot.

Tizenkilenc
Amint rájöttél, hogy hibáztál,
igyekezz azt kijavítani.
Húsz

Mosolyogj, miközben felveszed a telefont. A hívó érezni fogja a
hangodból, hogy jó szándékkal gondolsz rá.
Most
következik a VIDÁM rész!

Küldd el e levelet
legalább 5 személynek, és az életed meg fog változni.


NEM SZABAD VISSZAKÜLDENI ANNAK, AKI EZT NEKED
KÜLDTE!!!!!!!!!!!!!
1-4 személynek: Az életed
kissé javulni fog.
5-9 személynek: Az életed igen
csak kedvedre javulna.
9-14 személynek: Legalább 5
meglepetésed lesz a következő 3 hét alatt.
15 vagy
több személynek: az életed gyökeresen meg fog javulni és minden, amiről
álmodtál, kezd megjelenni az életedben.



Magyar Orvosi Kamara véleménye a
Pharmanex-ről
klikk ide:
www.antioxidanti.com/mok.html

2008. augusztus 16., szombat



BékességBékesség

2008. augusztus 6., szerda

A fejlett humorérzék megfizethetetlen kincs. Nemcsak attól óv meg minket, hogy mindig túl komolyan kell venni az életet, hanem megnevettet, és van olyan is, ahol a poén mögött mély igazság rejlik. Egy igazi szívből jővő nevetés akár egész napunk hangulatát megváltoztatja. Akik boldogok, azok szeretik mesélni leginkább, mert ők örömöt találnak mindenben. Ha akartok nevetni: irjatok, olvassatok!
Nevessünk együtt!
Először is bocs fiúk!!! És természetesen tisztelet a kivételnek!
Most kaptam:
PASIKÉPZŐ
OKJ-s szakképzés
A képzés alcíme:
Olyan intelligenssé válni, mint egy nő !
Cél: Aktiválni a férfiak agyának idevágó részét, amelynek létezéséről sejtésük sincs.
A tanfolyam árát a tényleges szükségletek felmérése után állapítjuk meg, kedvezményt adunk azoknak a jelentkezőknek, akik mindegyik kurzuson részt vesznek!!!
KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK:
1. Leválni az anyámról (2000 óra)
2. A fizetésemet a feleségemnek adom (550 óra)
3. A feleségem nem az anyám (350 óra)
KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK:
1. Nem vagyok féltékeny a gyerekemre (50 óra)
2. Kész vacsora ..... egy mosolygó feleség (200 óra)
3. Nem viselkedem úgy, mint egy fajankó a feleségem barátai előtt (több mint 500 óra)
4. Hogyan lazítsunk úgy, hogy ne tűnjünk lustának (300 óra)
5. Leküzdeni a távirányító-szindrómát (550 óra)
6. Nem pisilek a WC mellé (100 óra, gyakorlati foglalkozás videó rögzítéssel)
7. Előbb sikerül kielégítenem a feleségemet, mint hogy elkezdené tettetni (kb. 1500 óra)
8. A cipők maguktól soha nem mennek el a cipős szekrényig (800 óra)
9. Hogyan jussunk el a szennyestartóig úgy, hogy útközben nem tévedünk el (50 óra)
10. Hogyan éljünk túl egy náthát agonizálás nélkül (200 óra)
FAKULTATÍV TANTÁRGYAK:
1. Emésztési technika, hang nélkül
2. Agyamba vésem, mely napokon esedékes a szemétlevitel
3. Konyha - kezdő szint: háztartási gépek: ON (bekapcsolni), OFF (kikapcsolni)
4. Konyha - haladó szint: az első zacskós levesem anélkül, hogy elforralnám az összes vizet
5. A jégkockatartó megtöltésének veszélyei (diavetítéssel kísért bemutató)
6. A legújabb tudományos felfedezés: a házimunka nem okoz impotenciát
7. A WC ülőke dörrenésmentes lehajtása
8. Miért nem szükséges a takaró emelgetése, miután megszabadultunk bélgázainktól?
9. Alapvető különbségek a szennyeskosár és a padló között (zeneterápiás laborgyakorlat)
10. Hogyan repül a kávéscsésze a mosogatóig (gyakorlatok David Copperfield irányításával)
11. Érzékeken túli kommunikáció: mentális gyakorlatok azokra az esetekre, amikor világosan elmondják, hogy a keresett dolog a szekrényfiókban van, ilyenkor ne kelljen visszakérdezni, hogy melyik szekrény, melyik fiókjában
HÁZIDOLGOZATI TÉMÁK:
(A témák nehézsége és összetettsége miatt csak 2 dolgozatot kell beadni)
1. A vasaló: a ruhák titokzatos útja a mosógéptől a ruhásszekrényig
2 . Én és az elektromosság: a villanyszerelő kihívásának anyagi előnyei villamossági hibák esetén (a legbanálisabbaknál is!)
3. Miért nem bűntény virágot ajándékozni a nőnek a házasságkötés után?
4. A WC papír: a WC papír vajon a papírtartóban jön a világra?
5. Az eltévedt férfi autóvezető is kérhet útbaigazítást a járókelőktől anélkül, hogy impotensnek tűnne
6. Tisztítószerek: adagolás és gyakorlati felhasználási tanácsok a javíthatatlan károk elkerülése céljából
7. A mosógép: a nagy ismeretlen felfedezése
8. Milyen genetikai akadályai vannak, hogy szó nélkül végignézzük, amint egy nő leparkol
SSzőke nő,hogy csinál lekvárt? - ???
- Kinyomja a buktából.
- Miért nincsenek a tyúkoknak mellük? - ???
- Mert a tojások nem szopnak! - Miért nem jó József Attilával barkochbázni? - ???
- Mert mindig csak a mamára gondol. - Mi az, piros, berreg, és nehéz lenyelni? - ???
- Traktor! - Az ígéret szép szó, de a Landwirtschaflicheproduktionsgenossenschaft még szebb - Mi a különbség az erotika és a perverzió között? - ???
- Erotika, ha tollpihével csinálod, perverz ha egy csirkével! - Hogy hívják a lyukas óvszert? - ???
- Kinder Surprise. - Mi az: egy szál hurkapálca? - ???
- Vattacukor light! Két szőke nő beszélget:
- Képzeld, tegnap vizsgám volt autóvezetésből, és meghúztak.
- Hogyhogy?
- Bementem a körforgalomba, ki volt írva, hogy 30. Hát én körbe is mentem harmincszor, mégis meghúztak.
- Nem lehet, hogy elszámoltad?! Szőke no egy szórakozóhelyen egy sráccal beszélget:
- Te milyen kocsival jöttél?
- Busszal jöttem.
- Asztaaa!!! Van egy buszooood? Szőke nő nőgyógyásznál:
- Doktor úr, nekem ott alul mindig bélyegek potyognak kifelé.
Mire az orvos:
- De hát az nem lehet, vetkőzzön le, hogy alaposabban megnézhessem.
Megvizsgálja, egyszer csak elkezd röhögni, és azt mondja:
- Drága hölgyem, ezek nem bélyegek, ezek a matricák a banánról. Három lány elhatározza, hogy úszóversenyt rendeznek mellúszásban 50 méteren. Kettő viszonylag gyorsan átússza a medencét, a harmadik, a szőke majdnem belefullad. Nagy nehezen kimentik, lélegeztetik. Mikor magához tér azt mondja:
- Nem azért mondom, de szerintem ti használtátok a kezeteket is! A szőke nő bemegy a játékboltba:
- Jó napot! Van rózsaszín párduc?
- Persze, parancsoljon!
- Más színben nincs? Szőke lány hazaállít:
- Apu, az iskola előtt volt egy bácsi, és azt mondta, hogy kapok egy új cipőt, ha kielégítem!
- Milyen cipőt?
- Hát ezt! Két szőke beszélget:
- Ma voltam terhességi teszten.
- És nehezek voltak a kérdések?
zeretettel, ÖnmagamKépzeld,én minden húzáson nyerek.
-Melyik lottón játszol?
-Egyiken sem,viszont fogorvos vagyok.
-Főorvos úr! Igaz, hogy a svédcsepp használ a meddőség ellen?
-Persze. Abban az esetben, ha nem túl öreg a svéd.
Két Lada áll egymás mellett az úton. Melyiknek
van több köze az irodalomhoz?
- ?
-A balladának.
Az amerikai, a francia, a magyar és a cigány állnak az Eiffel-torony kilátóján.Hirtelen az amerikai előkap pár köteg dollárt, elkezdi lehajigálni a mélybe, miközben ezt kiabálja:
- Nekünk ebből otthon rengeteg van!
Ezt látva a francia előkap pár üveg pezsgőt, és elkezdi a mélybe önteni, miközben azt kiabálja:
- Nekünk ebből itthon rengeteg van!
Látva ezt, a cigány aggodalmas arccal fordul a magyar felé:
- Te, eszedbe ne jusson valami hüly
"A múltban elkövetett hiba a jövő bölcsessége
Egy manager hajótörést szenved, egy lakatlan szigeten köt ki.
Fél évet eléldegél kókuszon és kókusztejen, és egész nap a tengert kémleli.
Egyszer csak egy csónakban kiköt egy gyönyörű nő.
A hapsi megörül:
- Remek, végre valaki megmentett!!
- Sajnos én is csak egy hajótörött vagyok, a másik szigeten lakom ..
- Milyen szerencsés, hogy a csónakkal jutott el a szigetre, talán
megpróbálhatnánk eljutni innen.
- Nos a csónakot én építettem, bambuszból, háncsból és levelekből.
Ahogy a nap járásából és a csillagokból kiszámítottam, legalább 2
hétre vagyunk a legközelebbi lakott szárazföldtől, és ennyi ivóvíz nem fér a
csónakba. Nincs kedve átjönni hozzám? Biztos régen volt már társasága.
Át is eveznek a másik szigetre.
A tag teljesen le van nyűgözve, kikövezett út vezet egy csodálatos bungalóhoz.
- Iszik valamit? - kérdezi a nő.
- Köszönöm nem, elegem van a kókusztejből.
- Ugyan! Van egy saját lepárlóm. Egy Martinit?
A férfi teljesen döbbenten ül és kortyolgatja a Martinit.
- Gondolom szívesen megborotválkozna, amíg én átöltözöm.
A manager szó nélkül átmegy a fürdőszobába, ahol két kiélezett
kagylót talál. Mire megborotválkozik, a nő mindössze néhány liánba
öltözötten fogadja:
- Gondolom, régóta egyedül van... - simítja hátra hosszú haját a nő.
- Igen. - feleli bizonytalanul a férfi.
- És biztosan szeretne olyasmit csinálni, amit már régen nem tehetett...
- NEM mondja komolyan!!! Tényleg megnézhetem az E-mail -jeimet?
-
"A múltban elkövetett hiba a jövő bölcsessége!"

'NINCS MINDIG IGAZAM DE SOSEM TÉVEDEK'

Minden szalad, fut, ugrál, mászik és él. Apró lények, állatok és emberek. Élik életüket és nem figyelnek a másik élőlény érzelmeire, igazára és szeretetére. Elpanaszolják mindenkinek: senki sem szereti őket, holott a hiba sosem másokban van, hanem saját magunkban. Nem szeret senki...hisz magad sem szereted. Megcsalt...Te vajon szeretted-e igazán?Mindig másra fogjuk hibáinkat és elbújunk az igazság elől, ezzel elveszítjük az élet igazi értelmét,barátokat, szerelmeket, szülőket. A kérdés: vajon mennyire ismertük meg őket? A választ magukban kell keresni,mert ott van csak mélyen... Lerágott csont b...meg, de ez az igazság. Egy egyszerű példa:Mindig a tanárt okoljuk arossz jegyért és elsírjuk otthon mennyit tanultunk,de ha igazán belegondolunk alig vettük elő a könyvet, mégis jobban esik mást hibáztatni.

MINDIG A PÉNZ

Teremtsünk magunknak pénzt!
Nők Lapja Cafe
wt
2008. 05. 30.
A boldogságunk útjában sokszor az anyagi helyzetünk áll. Nem tudunk felhőtlenül örülni, ha a pénztárcánkban csak némi apró csörög, és a bankszámlakivonatunk végén is csak a nullákat látjuk. A nyár közeledtével még nyomasztóbb lehet a pénztelenség, hiszen barátaink már a külföldi utazásokról áradoznak, és a ruhásszekrényünkben is elférne néhány új holmi. A gondolatok teremtőerejével kapcsolatban talán kevesen tudják, hogy a zsebünkbe is varázsolhatunk annyi pénzt, ami mosolyra görbítheti a szánkat. Szeressük a pénzt!
A „pénzcsinálás” első szabálya, hogy szeretnünk kell magát a pénzt! Ha folyton úgy panaszkodunk, hogy „mindig az a mocskos pénz”, vagy „úgy utálom a pénzt”, akkor valóban távol tartjuk magunktól az aranytojást tojó tyúkot. Gondoljunk szeretettel a pénzre, akkor is, ha éppen nincs belőle. Amit szeretünk, az megjelenik az életünkben. A teremtés első lépéseihez tűzzünk ki magunk elé célokat, és ebben az esetben ne fukarkodjunk az álmokkal, legyünk bátrak! Lehet, hogy elképzelhetetlennek tartunk például egy egyiptomi nyaralást, de próbáljuk meg bevonzani! Mint egy mantrát, mondogassuk magunkban naponta többször is: „hozzájutok a számomra szükséges összeghez” – és ebben a mondatban legyen benne, hogy mikorra, és hogy mennyi pénzre van szükségünk! Tiszteljük a pénzt!
Készíthetünk otthon vagy a munkahelyünkön kívánságtáblát, amelyre fotót helyezünk azokról a tárgyakról, amelyekre vágyunk, vagy olyan helyekről, ahová szeretnénk eljutni. Arra a falra tegyük, amelyet napközben gyakran látunk! Még célravezetőbb, ha az interneten keresünk fotót pénzkötegekről, és ezeket nyomtatjuk ki. Képzeljük el elalvás előtt, hogy már megvan ez az összeg a számlánkon vagy a zsebünkben! Próbáljuk azt az érzést elképzelni, amelyet ez okozna nekünk. Mosolyogjunk nyugodtan, úgysem látja senki a sötét szobában! Erősítsük a gazdagságot!
Ha járatosak vagyunk a feng shui rejtelmeiben, akkor a lakásunk úgynevezett „gazdagságrészén” is erősíthetünk. Tegyünk erre a helyre kék, zöld, fekete tárgyakat, értékes dolgokat, vízesést ábrázoló képet! Soha ne tegyük le a pénztárcánkat tartalmazó táskát a földre, mert az is elviszi a pénzt. A lakás eme részében minioltárt is állíthatunk a jólétnek; erre a polcra szintén értékes tárgyakat, pénzt, virágot, tájképeket vagy gazdagságra utaló tárgyakat tegyünk! Mindig figyeljünk oda, hogy a meglevő pénzünket hogyan kezeljük. Ha csak belegyűrjük a pénztárcába vagy a zsebbe, akkor bizony megsértődik, és elmegy. Ha nem bankszámlán tároljuk, hanem otthon, akkor lehetőleg ne az ágyneműtartóban vagy a bugyik között dugdossuk a bankókat, hanem egy szép dobozban. Ha halogatjuk a számlák befizetését, pedig éppen nem vagyunk leégve anyagilag, akkor a bevételünk is lassabban érkezik meg. Élj a mának!
A pénz nem szereti, ha pihentetik. A spórolás dicséretes, de ha nem használjuk a meglevőt, akkor ne várjuk az újabb összeget! Próbáljunk úgy élni, hogy amire vágyunk, azt megvesszük magunknak, de közben fejben tartjuk, hogy a következő célunkra is összejön majd a pénz! Hívő emberek tudják, hogy „szeretve vannak”, ezért nem is aggódnak az anyagi helyzetük miatt. Tudják, hogy amire szükségük van a fejlődésük szempontjából, arra megteremtődik a pénz. Ha valamire izzadva gyűjtünk, az úgyis meghiúsul. Tudomásul kell vennünk, hogy az nem nekünk teremtődött, és keressünk más célt. Bízhatunk a szerencsejátékokban, be is jöhet egy főnyeremény, de azt is nagyon akarnunk kell! A kesergés elűzi a pénzt
Ha azt mondogatjuk, hogy „sosincs pénzem”, „sosem tudom majd ezt kifizetni”, „ez számomra elérhetetlen”, „mindig szegény maradok”, „olyan szerencsétlen vagyok”, akkor ezt már be is programoztuk az agyunkba, és elküldtük az üzenetet az univerzum felé. Vagyis leadtuk az információt, úgy lesz, ahogy mondtuk, és tényleg nem szerzünk egy árva vasat sem. Legyünk bátrak, merjünk álmodni, és akarjuk önfeledten élvezni a nyarat!"

Legtöbbünknek az a problémája, hogy nem tudja megtalálni a "rosszban" a jót, és ez húzza vissza sorsának megjobbításában, ezért nem működnek jól a vonzások! Példa, hogyan talált örömöt a kislány az elkeserítő, szívszomorító élethelyzetekben és hogyan vált ez szokásává? Amíg nem írjuk át a traumákat, addig egyikünk sem tud 5ről a 6ra jutni!!! (részlet a könyvből:) Pollyanna lekési a vacsorát, és a szolgáló, Nancy közli vele, hogy mostmár sajnos csak tejet és kenyeret vacsorázhat. Erre a válasz: - Miért? Én nagyon örülök neki! - Örül? Ugyan minek? - A tejnek és a kenyérnek.Nagyon szeretem mind a kettőt.Meg aztán annak is örülök, hogy magával vacsorázom! - Úgy látszik kisasszonyka, maga a világon mindennek tud örülni - mondta erre Nancy és vidám képe egy pillanatra elborult, mert eszébe jutott, hogyan próbált megbarátkozni a csúf kis padlásszobával a bátor kislány. Pollyanna csöndesen kuncogott. - Hát persze, hiszen erre megy a játék! - Miféle játék? - Hát...az örömjáték! - Kisasszony, mit beszél összevissza? - Nem beszélek összevissza! A papa tanított rá. Egész kicsi korom óta játszom. A Nőegyleti hölgyeket is megtanítottam.Azok is játszották, - legalábbis néhányan közülük. - Én ugyan nem sokat értek a játékhoz, de azért csak mondja el, Pollyanna kisasszony, miben áll. Pollyanna nevetett, de kicsit szomorkásan. A szürkületben arcocskája nagyon sápadtnak és keskenynek látszott. - Akkor kezdődött, amikor a mankók érkeztek a missziós-hordóban... - Mankók? - Igen. Tudja, annyira szeretettem volna egy babát. Papa kérte is, hogy küldjenek, de amikor megérkezett a hordó, a hölgy visszaírt, hogy nincs benne baba, csak egy pár kis mankó. Elküldte, hátha valami gyerek mégis hasznát veszi. Akkor kezdtük játszani a játékot. - No én aztán igazán nem értem, mi játszanivaló van egy pár mankóval! - jelentette ki Nancy kicsi ingerülen. - Éppen az az érdekes benne.Mindenben kell találni valamit, aminek örülhetünk - magyarázta Polyanna komolyan. - És mindjárt a mankókon kezdtük. - Nohát, ezt aztán értse meg aki akarja! Hogy lehet örülni annak, ha az ember babát kíván és mankót kap helyette? A kislány vígan ugrált Nancy mellett. - Dehogy nem, dehogynem! Bár igaz, hogy az elején én sem értettem-. ismerte be. - De a papa megmagyarázta. - Akkor maga pedig magyarázza meg nekem - szólt Nancy kurtán. - Ó libuska! Hát annak örültem, hogy nincs szükségem rá! - vágta rá Pollyanna büszkén! - Nagyon egyszerű a játék, ha az ember már belejött! Nancy kicsit ijedt oldalpillantást vetett a kislányra. - Hát ez aztán igazán furcsa gondolat! - Dehogy furcsa! Inkább nagyszerű! - lelkesedett Pollyanna. - Azóta is ezt játszottuk. s mennél nehezebben megy, annál érdekesebb. Igaz, hogy néha nagyonis nehéz, - például amikor a papa elment a Jó Istenhez, én pedig itt maradtam a nőegyleti hölgyekkel. - No meg ha egy rongyos, üres kis padlásszobában kell laknia! -Tódította meg Nancy. Pollyanna nagyot sóhajtott. - Hát igaz. Ez is nehéz volt, különösen az elős pillanatokban.Kicsit árvának éreztem magam! Sehogysem ment a játék, mert anniyra kívántam volna szőnyeget, meg függönyt, meg képeket! Aztán eszembe jutott, milyen csúnyák a szeplőim, és ha nincs tükör, legalább nem látom őket, meg az ablakkeretben megláttam az "én" képemet, a kilátást,- és akkor már tudtam, minek kell örülnöm Keressük meg az örömöt azokban a dolgokban, amikben eddig nem láttuk meg! Pl. Esik egész nap az eső .... Örülök, hogy van időm olvasni, és beszélgetni barátaimmal, azaz Veletek

Nagyon sok súlyos sebet meggyógyít az idő, és sok jelentéktelen seb
fajul halálossá.
A téged ért bántalmakat bízd az időre , és igyekezzél elfelejteni azt, de siess jóvátenni
a legkisebbet is, melyet máson ejtettél.
Vigyázz!
Amit megbocsájtasz az el van intézve, amit megbosszulsz az befejezetlen dolog,
mely idővel halálossá válik.
Sokszor eszembe jut egy ismerősöm mondása:

"Örökké fáj, hogy bosszút álltam, és örökké szégyeltem, hogy azt megbocsájtották nekem.."

2008. augusztus 3., vasárnap

maradj, önmagad lehess. Mihez ragaszkodj és mihez nem.

Nem születünk sem remetének, sem kolostorlakónak. Pánikbetegnek és depressziósnak sem, szorongó embernek sem, hiszen ezek a menekülések ugyanúgy bezárnak, mintha kolostorban, vagy az erdő közepén élnél egyedül.

Igen, a világ zajos, sok hatás ér, negatív és pozitív egyaránt. Igen, az élet veszélyes üzem, mert ahogyan gyönyörűséget hozhat a következő pillanat, úgy hozhat nagy fájdalmat is."

A teljes szöveget itt olvashatod:

Nem születünk sem remetének, sem kolostorlakónak. ...
Nem születünk sem remetének, sem kolostorlakónak. Pánikbetegnek és depressziósnak sem, szorongó embernek sem, hiszen ezek a menekülések ugyanúgy bezárnak, mintha kolostorban, vagy az erdő közepén élnél egyedül.Igen, a világ zajos, sok hatás ér, negatív és pozitív egyaránt. Igen, az élet veszélyes üzem, mert ahogyan gyönyörűséget hozhat a következő pillanat, úgy hozhat nagy fájdalmat is.Könnyű lenne mindig fenn, a csúcsokon lenned, könnyű lenne, ha mindig mindenki mindenhol elfogadna. Könnyű lenne, ha a lelkedben sosem dúlna háború. Könnyű lenne, ha minden álmod valóra válna. Könnyű lenne és roppant unalmas! Könnyű lenne, de sosem tudnád meg, ki is vagy valójában! Sosem tudnád meg, miért is érkeztél, mit szeretnél megtapasztalni itt a földi létben, s ehhez mi a valódi erőd.Ez csak emberek között lehetséges. Közöttük pedig nagy a ricsaj, nagy a felfordulás.Emberek között nem könnyű megtartani az egyéniségedet, előbb-utóbb személyiséget faragnak belőled, ha nem vigyázol. Ez a világ szereti az egyengondolkodást, egyenviselkedést, egyencselekvést. Legyen minden egyforma! Akkor senkit, soha nem érhet meglepetés! Ez a világ szereti, ha arctalan vagy. Szereti, ha belesimulsz. Szereti, ha nem lógsz ki a sorból.Figyeld meg, hány helyen hordanak egyenruhát, hány munkahelyen írják elő a kötelező öltözködést. Az első lépés, hogy arctalanná tegyenek. Simulj bele a tömegbe: ez a cél. Csakhogy, te nem a tömeg részeként születtél, soha nem is leszel az, próbálkozhatsz, de előbb-utóbb belehülyülsz, belebolondulsz. Csak nézd meg, az egész világ abnormális, ma is olyan sablonok szerint él, ami már sokszor kudarcot vallott, s ugyanarra a problémára ugyanazt a rossz választ adja. Csak nézd meg, hogy semmit nem változott sem a vallás, sem a politika, sem a különböző közösségek, ugyanabban az ördögi körben mozognak. Ez a nagy átlag. Itt csak elpusztulni lehet.S ebben a közegben terjed, itt nyugaton egy virág, amit ezoteriának hívnak. Az ezoteria mások elől elrejtett, belső világot jelent. Ezért támadja a vallás, mert itt nincs szükség papokra, azokra a papokra, akik ugyanolyan emberek, mint te meg én, nincs szükség politikusokra sem, akik helyetted a saját hatalmukkal törődnek. Nincs szükség semmi másra, csak önmagadra. Tudom, ezen a területen is gombamód szaporodnak a kóklerek, a hamisak. Tudom, itt is rengeteg félrevezetés történik.Elmehetsz jóshoz, asztrológushoz, választhatsz itt is sok-sok igaz és hamis dolog között. Az igazi kérdéseidre csak önmagadban fogod megtalálni a választ. Ez az ezoteria lényege: megismerni a belső, mások elől rejtett belső valóságodat. Azt adnod, aki vagy. Ahogyan a rózsák között sincs két egyforma, ahogyan a természetben minden önmaga a maga egyediségével, úgy lehetsz te is önmagad és egyedi. Hiszen része vagy a teremtett világnak, s ebben a világban csak az ember az, aki lassan elkorcsosul, bábbá válik.Sosem azok az emberek hoztak csodát, akik belesimultak az arctalan tömegbe. Tudós, művész, felfedező, mester senki sem lehetett arctalanul. Az a szomorú – ma még – hogy minden embert, aki valaha is előbbre vitte a világot, szebbé és jobbá tette, különcnek tartották. Csodabogárnak. Pedig ez a különcség csak különbség volt-máshoz érett, más dallamot hozott. Csodát pedig csak a belső csoda felfedezésével és megélésével tehetsz. Hiszen itt mindenki tudós, művész, mester, csodabogár lehetne, gyönyörű, gazdag és tarka, pompázó és illatos világgá válhatna ez a föld. Az lehetne, amilyen létezése óta. De mi jól belepancsoltunk. S hogy mit tettünk itt kollektíve, arra nem lehetünk éppen büszkék.Az egész világot nem tudod megváltoztatni, csak a saját világodat. S ha felvállalod a saját világod, az tovagyűrűzik, előbb csak a szűk környezetedre. Ha te őszinte, nyílt vagy, előbb-utóbb a környezeted is az lesz, mert képtelenség egy őszinte és nyílt embert folyamatosan félrevezetni. Nem megy. Nem tudnak a szemedbe nézni. Lassan-lassan ő is őszinte és nyílt lesz. S akik az ő környezetében élnek, azok is változnak. Így gyűrűzik tova, amit elkezdtél. Ezzel a kollektív tudatalattit változtatod, s ezzel együtt változik a világ.Nehéz az emberek között. Ahhoz, hogy önmagad megtaláld, s az maradj, akit megtaláltál, csak azt a kérdést kell feltenned magadnak: hogyan érzem jól magam? Miben érzem jól magam? Mi tesz boldoggá? Mit teszek szívesen, mi gazdagít?Hiszen ha te boldog vagy, ha lélekben gazdag vagy, ha igazi kincsed adod a világnak, akkor nem voltál itt hiába. Akkor érdemes volt itt lenned, mert valami újat, valami frisset adtál önmagadnak, és ezáltal másoknak.
Zsóka



Örömet, meglepetést szerezni jó. Jó, ha gondolnak ránk. Ezzel mások is így vannak. Szerezz apró örömöket ismerőseidnek, barátaidnak. Érezzék, hogy fontosak számodra, törőd velük. Ehhez kíván Neked segítséget nyújtani a tegnap elkészült új menűpont, mely remélem, kellemes meglepetés számodra!

Legyen örömökkel teli, boldog napod!

MESE A TÖKÉLETES SZÍVRŐL

Valamikor én is kaptam egy darabot, és cserébe adtam az enyémből. Most nektek is adok, mert a szeretet a legcsodálatosabb dolog a világon!
Őrizzétek ezt a csodát, és merészen osztogassátok, hisz minél többet adtok annál több lesz nektek is belőle!

A szeretet két embert gyógyít, azt aki adja, és azt aki kapja!

Egy napon, egy fiatal megállt egy nagyváros központjában és mondogatni kezdte a járókelőknek, hogy neki van a legszebb szíve a világon. Nemsokára nagy tömeg gyülekezett körülötte és mindenki az ő csodálatos szívét bámulta. Semmi hibája nem volt az ő szívének. Egy karcolás, egy seb, egy repedés, semmi. Mindenki úgy találta, tényleg ez a legcsodálatosabb szív, amit valaha is látott.
Az ifjú nagyon büszke volt a tökéletes szívére és továbbra is dicsérgette önmagát. Egyszer csak a sokadalom közül egy öreg közeledett. Csendes hangú, mintha csak önmagához beszélne, és mégis, az Ő szívének a tökéletessége nem hasonlítható az én szívem szépségéhez.
Az összegyűlt tömeg kezdte az öreget figyelni, és az ő szívét. Az ifjú is kíváncsi lett, ki merészeli ezt tenni, össze akarta hasonlítani a két szívet. Egy erős szívet látott, melynek dobbanásai messzire hallatszottak. De tele volt sebekkel, helyenként a hiányzó darabokat másokkal helyettesítették, amelyek nem illettek oda tökéletesen, helyenként meg nem is pótolták, csak a fájó seb látszott. Hogy mondhatja, hogy neki van a legszebb a szíve? -suttogták az elképedt emberek.
A fiatal, miután figyelmesen szemügyre vette az öreg szívét, a szemébe nézett és nevetve megszólalt:- Azt hiszem, viccelsz, öreg. Nézd az én szívemet, ez tökéletes! A te szíved tele van hegekkel, sebekkel- csak könny és fájdalom.
Igen, szólt az öreg. A te szíved tökéletes, de soha nem cserélném el az én szívemet a te szíveddel, Látod, minden seb a szívemen egy embert jelent, valakit, akit megajándékoztam a szeretetemmel - kiszakítok egy darabot és a mellettem élő embernek, adom, aki néha viszonzásul ad egy darabkát az ő szívéből. Mivel ezeket, a darabokat nem lehet milliméterrel mérni, ilyen szabálytalan lesz, de ezeket nagyon becsülöm, mert arra a szeretetre emlékeztet, amit megosztottunk egymással.
Néha csak én ajándékoztam darabokat a szívemből, semmit nem kaptam cserébe, még egy darabkát sem a szívükből. Ezek a nyílt sebek, az üregek hogy szeresd a körülötted élőket, mindig egy bizonyos kockázatot feltételez. Bár vérző sebeket látsz, amelyek még fájnak, mégis azokra az emberekre emlékeztetnek, akiket így is szeretek, és talán egyszer visszatérnek, hogy az üres helyeket megtöltsék a szívük szeretetével.
Érted most, kedves fiam, mi az én szívemnek az igazi szépsége?- fejezte be az öreg csendes hangon, meleg mosollyal.
A fiatal, könnyező arccal, bátortalanul odalépett az öreghez, kiszakított egy darabot az ő tökéletes szívéből és reszkető kezekkel az öreg felé nyújtotta. Az öreg elfogadta, és a szívébe rejtette, majd ő is kiszakított egy darabot az ő csupa gyötrelem szívéből és a fiatalnak adta. Igaz, hogy nem illett oda tökéletesen, de így is szép volt. A fiatal bámulta a szívét, amelyre már nem lehetett azt mondani, hogy tökéletes, de szebb volt, mint valaha. Mert a valaha tökéletes szíve most az öreg szívének a szeretetétől dobogott.
Egymásra mosolyogtak, és együtt indultak útjukra. Mennyire szomorú ép szívvel bandukolni az élet útjain.
"Tökéletes" szívvel, amelyből hiányzik a szépség.
Változik az élet, mint a gondolat, nincs állandó benne, csak a pillanat.Nagyon sokan az idő múlásával, szívesen "tekintgetnek" hátra felé, és eközben megfeledkeznek arról, hogy életünk mindig a jelen pillanatban zajlik, és lemondanak az emlékekért, a mostani élményeikről. A múlt szép emlékei miatt, egyszerűen elfelejtenek élni. A többiek, pedig egy idealizált jövőkép hajszolása végett maradnak le a jelenről!Igazán csak azok boldogok, akik a pillanatot megragadják, és fogva tartják addig, amíg a következő pillanat fuvallata meg nem érinti a lelküket.Vannak olyan pillanatok, amikor azt gondoljuk, és érezzük, hogy ezekért érdemes volt megszületni, és azt sem bánjuk, ha utána el kell mennünk egy következő dimenzióba, ahol ismét újjászületünk, gazdagodva előző tapasztalásainkkal.


Nem az enyémek az évek,
Melyek időmet emésztik.
Nem az enyémek az évek,
Melyeket még megérek;
A pillanat az enyém,
És ha erre figyelek,
Akkor az enyém az, aki időt,
És örökkévalóságot teremtett.
/ Andreas Gryphius
A világ illúzió, olyan amilyennek látjuk, a múltbéli programozásaink alapján.

Saját egyéniségünk tükrében mást és mást látunk szépnek, vonzónak.
Még a természet csodáiból is más ragadja meg képzeletünket.


Saját gondolataink alkotják a negatívumokat, és a pozitívumokat.

Világunk értékrendje összefügg neveltetésünkkel, és saját tapasztalásainkkal.
Ezekből alakul ki egyéniségünk.


Lelkünk tükrén keresztül nézzük a világot, ez motiválja jó, vagy rossz döntéseinket.

Az anyagi lét csábítása, a látszatdolgok rabsága, a másoknak való állandó megfelelési kényszer, a világ összes hamissága, rányomja bélyegét életünkre.

Személyiségünk torzulásával elveszítjük azokat az igazán fontos dolgokat, amelyek az anyagi világunkban nem beszerezhetők!
Nélkülük, lehet élni, de nem érdemes!
TARTS TÜKRÖT ÖNMAGADNAK, LÁSD ÉS MUTASD MEG, VALÓDI ARCOD A VILÁGNAK! "

DACOLVA A VILÁGGAL

MA kitörlök az életemből két napot: a tegnapot és a holnapot.
A tegnapból tanultam, a holnap pedig következménye annak,
amit ma teszek.
MA azzal a meggyőződéssel nézek szembe az élettel,
hogy ez a nap soha többé nem fog visszatérni.
A MA az utolsó lehetőség arra, hogy intenzíven éljek,
hiszen senki sem tud biztosítani arról,
hogy látni fogom a holnapi napfelkeltét...
MA elég bátor leszek ahhoz,
hogy ne szalasszak el több alkalmat.
MA beruházok a legértékesebb erőforrásomból:
Az Időmből, a legbizonytalanabb munkámba:
Az Életembe.
MA minden percet szenvedéllyel töltök,
hogy a mát egy különleges,
egy páratlan nappá tegyem az életemben.
MA szembeszállok minden akadállyal,
amely az utamba áll, bízva abban, hogy sikert aratok.
MA ellenállok a pesszimizmusnak,
és meghódítom a világot egy mosollyal,
és pozitív hozzáállással a legjobbat, várom.
MA úgy töltöm az időt, hogy boldog legyek,
és otthagyom a lábnyomaimat,
és a jelenlétemet mások szívében